Március 15.

Megemlékeztünk március 15-re, a ma­gyar történelem talán legjelesebb dátumára, 1848 márciusára. A forradalmat és szabadságharcot elindító márciusi ifjakra.

Gyerek- és ifjúkoromban nekem is vol­tak eszményképeim. Nem titkolom, Petőfinél nagyobb költőt, nagyobb szabadsághar­cost a világon nem ismertem el. Mikor is volt ez? A háború után, a negyvenes évek végén és az ötvenes években. Búzás Laura tanító nénitől, aki a magyar nyelvet és a történelmet is tanította az általános iskola felső osztályaiban, a legszebb Petőfi-verse­ket tanultuk meg. Az ő előadásában az 1848-as forradalom csodálatos volt. Érde­kes, akkor mintha sokkal több olyan köny­vet forgattam volna kezemben, amelyek nemzeti történelmünk szabadságharcát me­sélik el.

A közel másfél év­századdal ezelőtti törté­nelmi események és azok hőseinek emléke nőttön-nőtt: kis falvak, szerény tanyák egysze­rű népe is szeretettel emlegette Kossuth ne­vét, legendákat szőtt köréje, nótába foglalta. Senkinek a tiszteletére nem készült annyi szobor, mint az övére. 1894 kora tavaszán Csáktornya vasúti állo­másán az ország min­den részéből odase­reglett embertömeg várta a „szent öreg” hazatérő koporsóját. Az emberek ezreinek könnyezése, zokogása, térdre borulása köze­pette futott be a gyász­vonat. A szabadság­harc szomorú végétől haláláig emigráció­ban élő Kossuth nagyobb volt az óriásnál.

Az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc a haladás és függetlenség jelképe lett a magyar nép számára, és az egész művelt világ nagyrabecsülése övezte.

Száznegyvennégy évvel ezelőtt tizenkét pontban foglalták össze a márciusi fiatalok a magyar nemzet követeléseit Mellőzve a függetlenségi harc kezdeti meghatottságá­tól fűtött, romantikus vagy népies hangvé­telt, tárgyilagosabb, reálisabb megjelenítés­ben ma, 1992. március 15-én is időtálló­nak és időszerűnek tartjuk a tizenkét pont legtöbbjét. Véletlen-e vagy a történelem ismétlődik meg, hogy 1848-ban az első pont így hangzott: „Kívánjuk a sajtó sza­badságát a cenzúra eltörlését!”. És most, 144 év után a tájékoztatás szabadságát követelik a belgrádi tüntető fiatalok. Több­féle értelmezés és magyarázat lehetséges, de az bizonyos, hogy a gondolat és a szó szabadsága az egyik alapvető feltétele a pol­gári szabadságjognak és az emberi szabad­ságnak.

Sok évtized elmúltával falunkban, Moravicán, immár másodízben, ismét bátran emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról, a szabadságharcról, a márciusi esemé­nyekről, a márciusi ifjakról. Az elmúlt évtize­dekben nem volt rá lehetőségünk, jogunk, bátorságunk. Egy eltorzult sötét társadalmi rendszernek, a rendszer kiszolgálóinak „kö­szönhetően” nemcsak falum, hanem az egész Vajdaság magyar népe ma is szorong­va várja, félve figyeli, tartózkodóan nézi, szin­te hihetetlenül fogadja a szabadság szellőjét, a demokrácia kopogtatását.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének központi megemlékező ün­nepségét Moravicán tartottuk meg. A tör­ténelem viharában falum rebellis népe, a nyakas kálvinisták, az örök forradalom szürke és jelesebb katonái mindig elöl jártak. Igazolja ezt a majd fél évszázadig tartó „nagy póri pör”, az arató- és ka­pássztrájkok sorozata, amelyeknek alapján viharsaroknak is nevezték vidékünket.

Moravica, sok várost és falut megelőzve, elsőként állított Kossuth-szobrot a nagy szabadságharcos halála utáni második év­ben. 1896. augusztus 20-án volt a szobor­avató ünnepség. Egy időben falumat Kossuthfalvának, majd Bácskossuthfafvának hívták.

Regénybe illő sorsa volt a moravicai Kossuth-szobornak, mint amilyen hányatott élete volt névadójának. Büszke vagyok arra, hogy falum Kossuth örökségét magáénak vallhat­ja, mert féltve őrizte, nemze­dékről nemzedékre átadta, így őrizte meg az elmúlt Idők nagy viharában a Kossuth-szobrot is.

Március 15-ének nemcsak emléke, üzenete is van. Mi­lyen gondolatokat fogalmaz­tunk vagy szívleltünk meg, miközben a kegyelet és hála virágait elhelyeztük a színpa­don, a jelképesen felállított szobor talapzatához? Talán azt az óhajt, hogy mielőbb kilépjünk a sötétségből, levetkezzük az évszázados bék­lyókat, a beidegződött félel­met, visszafogottságot, he­lyükre tegyük az összekuszált dolgokat és gondolatokat Talán megfogalmazódott a kérdés, hogy miért kell min­dig másoktól várni az enge­délyt, másokat kérdezni ön­magunk sorsáért. Mikor le­szünk végre önmagunk urai?

Új időknek új dalaival kapjuk és küldjük üzeneteinket. Március üzenete: a szabadság nem könyöradomány. Azért harcolni, küzde­ni kell. A szabadság szent dolog. A szabad­ságnak emléket állítunk. Versbe, zenébe, festménybe, szoborba, imába foglaljuk.

A szabadságnak széles a fogalomköre. Nyelvi, vallási, faji, nemzeti határokat túl­szárnyaló, de egyben azok meglétét bizto­sító fogalom.

Programajánló:

GlobálisVilág | Forrás: naplo.org

No Comments Yet

Comments are closed

Impresszum

Tulajdonos: Németh Mónika, Konecsny Ágoston Pál
Az oldal üzemeltetője: GV Média | Egyéni vállalkozás
Adó.sz: 67916744-2-28
Nyilvántartási szám: 50945638
Nyilvántartási szám: NAIH-109471/2016
ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat

A bankkártyás fizetés biztonságát az SSL védelem garantálja. Biztonságos fizetési felületet.

Fizetés

Weboldalunk SSL tanúsítvánnyal rendelkezik.

A bankkártya adataidat soha nem ismerjük meg és mi nem tároljuk. A fizetésért egy PayPal tulajdonában álló cég felel, a Braintree. Így biztos lehetsz benne, hogy minden adatod biztonságban marad, hiszen a PayPal neve garancia. Az SSL vagy a teljes nevén a Secure Socket Layer egy olyan protokoll, amely a webböngészés alatt biztosítja a biztonságos kommunikációt a kliens (a honlap látogatójának a böngészője) és a szerver (a honlapot kiszolgáló tárhely) között.

Ügyfélszolgálat

Amennyiben kérdése van, kérjük, keresse fel ügyfélszolgálatunk.

Telefonon
Hétfőtől - Péntekig: 08:00 - 20:00
Szombaton: 09:00 - 14:00

Németh Mónika | +36 30 422 9550

A kiszállításokért a Magyar Posta Zrt. - MPL Futárszolgálat a felelős.
A csomagok nyomonkövetése itt érhető el a rendszer által kiküldött azonosítóval.

Ügyfélszolgálati e-mail: info@globalisvilag.com
Rendeléssel kapcsolatos ügyintézés: rendeles@globalisvilag.com
Médiaajánlat: sales@globalisvilag.com