Nem élhetnek bezárva!

Senki ne éljen egykori ódon kastélyokba zárva, ahol még azt sem döntheti el, hogy mikor húz pizsamát. Ezeknek az intézeteknek a teljes felszámolását tűzte ki célul egy 22 milliárdos pályázat. Végre. Fogyatékossággal élő emberek és támogatóik kitartó küzdelme kellett hozzá.

A cikket köszönjük ataszjelenti.blog.hu-nak!

Képzeld el, hogy egy száz fős intézet lakója vagy!

Az ódon kastélyból átalakított épület a semmi közepén áll: végig szántóföldek és némi erdős rész. Eleinte és a jobb napokon élvezed a természet közelségét. De ami közel van, el is szigetelhet: egyre gyakrabban érzed úgy, hogy innen nincs kiút. Időnként fantáziálsz az életről. Az életről, ami odakint zajlik. Te idebent vagy. Hat négyzetméternyi hely jut rád, de mivel a szobádat több emberrel kell megosztanod, ezért folyton körülötted téblábol valaki. Sosem tudsz egyedül lenni, mégis magányos vagy. Naponta háromszáz forintból étkezel. Felnőtt létedre minden este hétkor már pizsamában vagy, vége a napnak. Ha akarod, ha nem. Nem te döntöd el. Semmit sem dönthetsz el.

Sok ezer fogyatékossággal élő ember számára ez a mindennapi valóság.

Ilyen körülmények között ne éljenek emberek!

Számos emberi jogi dokumentum – köztük a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény 19. cikke, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Európai Parlament és az Európa Tanács 1303/2013/EU Rendelete – vallja, hogy a tömegintézeteket végleg be kell zárni, s a fogyatékossággal élő emberek számára biztosítani kell a kis létszámú közösségi lakhatást és az önálló életvitel lehetőségét.

Senkit sem lenne szabad hátrahagyni

A részleges kitagolás emberi jogi szempontból elfogadhatatlan. Ha nem kell bezárni a tömegintézeteket és a fenntartó párhuzamosan hozhat létre kisebb létszámú lakóformákat, az azt eredményezi, hogy valakinek lesz lehetősége kiköltözni az intézetből, valakinek pedig nem. Várhatóan a magasabb gondozási igényű, súlyos és/vagy halmozott fogyatékossággal élő emberek maradnának diszkriminatív módon az intézet falai között. Olyan emberek, akik számára pedig – állapotukból adódóan – a személyre szabott támogatás biztosítása még inkább elengedhetetlen lenne. Ezeket az embereket nem szabad hátrahagyni.

A 35 milliárd forintos pályázat eredeti kiírása pontosan ezt tette volna

2016 szeptemberében megjelent az intézményi férőhely kiváltásra felhasználható EFOP-2.2.2 pályázat, melyet fogyatékossággal élő emberek szervezetei és más jogvédő civil szervezetek is élesen bíráltak. A legsúlyosabb szakmai hibákra – a részleges kitagolásra és a 25 fős épületek létrehozásának lehetőségére – mi is több írásunkban felhívtuk a figyelmet. Fotókampányt is indítottunk, melynek során fogyatékossággal élő emberek és támogatóik fényképes személyes üzeneteikkel hívták fel a figyelmet a tömegintézetek bezárásának fontosságára.

A fogyatékossággal élő emberek és támogatóik bátor kiállását siker koronázta

Az EFOP-2.2.2 pályázat január végi kiírásában a következő pozitív változások történtek:

  • a projekt célja az 50 főnél nagyobb intézmények teljes körű kiváltása lett, tehát a pályázaton való részvétel feltétele a nagylétszámú intézet bezárása
  • az intézményi kiváltással maximum 7-12 fő számára kialakított lakásokat vagy házakat lehet létrehozni. Ez a pályázat korábbi verziójában 25 fő volt, ami gyakorlatilag mini-intézetek megteremtését jelentette volna.
  • a fogyatékos, illetve pszichiátriai beteg személyek új otthonainak településbe integráltan, belterületen kell elhelyezkedniük.

Ugyanakkor általunk ismeretlen okokból a 35 milliárdos pályázat 22 milliárdosra soványodott.

Ne dőljünk hátra: itt a kitagolásról szóló hosszú távú koncepció  

A szóban forgó dokumentumnak nagyon hosszú neve van: A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepció. Ez az írás elvileg egy stratégiát tartalmazna és felvázolná az intézmények megszüntetésének ívét az elkövetkezendő húsz évre vonatkozóan. Sajnos ezt mégsem teszi meg.

A Koncepció kialakításába nem vonták be széles körben a fogyatékossággal élő embereket.  

A Koncepció véglegesítése a fogyatékossággal élő emberek csoportjainak széleskörű bevonása nélkül, a nyilvánosság kizárásával zajlott. 2016 végén mi  is több kísérletet tettünk arra, hogy láthassuk és véleményezhessük a dokumentumot. Ennek érdekében felkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fogyatékosságügyi Főosztályát, az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot, valamint nyílt levélben közérdekű adatigényléssel Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt is. Hiába a sok erőfeszítés, mindenhonnan elutasító választ kaptunk.

Miért tekintettük kulcsfontosságúnak ezt a dokumentumot?

Azért, mert meg voltunk győződve róla, hogy az elkészült Koncepció a 35 milliárdos EFOP-2.2.2 pályázat legfontosabb háttérdokumentumaként évtizedekre meg fogja határozni Magyarország fogyatékosságügyi politikáját és jelentős mennyiségű közpénz felhasználását.

Azért, mert azt gondoltuk, hogy a Koncepció elemi hatással lesz huszonháromezer ma még nagylétszámú intézetben lakó fogyatékossággal élő ember sorsára és mindazokra, akik számára a jövőben merül fel az intézeti elhelyezés kérdése.

A Koncepció azonban aknaként kerüli a konkrétumokat.

A végleges Koncepció egy konkrétumokat nélkülöző, fájóan semmitmondó dokumentum lett. Olyan alapelvek és alapfogalmak széleskörű kifejtésére koncentrál, melyeknek közhelyszámba kellene menniük a fogyatékosságügyi szakmában. A dokumentum legnagyobb veszélye abban áll, hogy bármilyen későbbi intézkedés hátteréül szolgálhat, mert alig derül ki belőle valami. Felelősök, határidők hiányában pedig esélytelen bármit is ellenőrizni a megvalósulásából.

Az eltűnt konkrétumok nyomában: máshol sem találjuk.

A Koncepció utolsó mondata leszögezi: “A kiváltáshoz kapcsolódó konkrét kormányzati intézkedéseket az Országos Fogyatékosságügyi Program Intézkedési Terve tartalmazza.

Ezen ilyen talált ilyen című dokumentumban azonban jelenleg csupán a következő sorok olvashatók: “7.5. Projektet kell indítani a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményi férőhelyek személyközpontú, tényleges kiváltása, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése érdekében. Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2018. december 31.” Ezzel sem tudtunk meg tehát többet, de kíváncsian várjuk a további cselekvési terveket.

Addig is 3 fontos probléma, ami továbbra is fenn áll.

  1. Az EFOP-2.2.2 pályázat felhívása területileg a kevésbé fejlett régiókra koncentrál. Ezzel tovább növeli a fogyatékossággal élő emberek társadalmi kirekesztését, másrészt nem tud megvalósulni ezeknek az embereknek a szabad lakóhelyválasztáshoz való joga.
  2. A Kormány a fogyatékos személyek rehabilitációs intézményei tekintetében nem rendelkezik kiváltási koncepcióval, tervekkel.
  3. A Kormány 3,8 milliárd forintos pályázatot írt ki a nagylétszámú intézetek felújítására. Azokat az intézeteket renoválja tehát jelentős mennyiségű közpénzből a Kormány, melyek bezárásáról széleskörű nemzetközi és hazai konszenzus alakult ki.

Hirtelen tempóváltás és a pályázóktól megkövetelt csúcssebesség

A pályázat eredeti kiírása 2016. szeptember 20-án lett közzétéve, majd a pályázat véglegesítésére és publikálására 2017. január 26-án került sor. Tehát több mint 4 hónap alatt végezték el a pályázati kiíráson a megfelelő módosításokat. Ugyanakkor a pályázóknak iparkodni kell:  a pályázatokat március 31-ig lehet beadni, de a szakmai terveket már március 20-ig be kell mutatni az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testületnek. Így a végleges kiírástól számítva alig két hónapos határidővel kell dolgozni – a tempó több mint rohamos! Erőteljesen kérdéses, hogy ilyen csekélyke idő alatt mennyire lehet a helyi és egyéni igényekre építő programokat kidolgozni, ahogyan arra az Átlátszó.hu cikke is felhívja a figyelmet.

Rád is szükség van.

Az intézménytelenítés aktuális történéseit tekintve egy elég vegyes kép rajzolódik ki előttünk: pozitív fejlemények és sok-sok fennmaradó kérdés. Annyi azonban bizonyos: fogyatékossággal élő emberek és támogatóik összefogása és bátor kiállása egyszer már eredményhez vezetett. Ezért arra kérünk, hogy továbbra is kövesd híreinket, még szükség lehet Rád. Ha pedig teheted, vegyél is részt a munkánkban és légy a szabadság részvényese.

Szerző: Milanovich Dominika

GlobálisVilág | Forrás: ataszjelenti.blog.hu

Németh Mónika

Németh Mónikának hívnak, 27 éves vagyok a Globális Világ magazin alapítója és szerkesztője. Magazinomban elsősorban a lélek megértésen keresztül ismerkedem a világgal, és az energiák tudatos irányítására törekszem általa. Tanulom mindennap, és a Globális Világ lett a tankönyvem. Gyarapodjunk együtt mindennap (!) Szeretettel <3

No Comments Yet

Comments are closed

Impresszum

Tulajdonos: Németh Mónika, Konecsny Ágoston Pál
Az oldal üzemeltetője: GV Média | Egyéni vállalkozás
Adó.sz: 67916744-2-28
Nyilvántartási szám: 50945638
Nyilvántartási szám: NAIH-109471/2016
ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat

A bankkártyás fizetés biztonságát az SSL védelem garantálja. Biztonságos fizetési felületet.

Fizetés

Weboldalunk SSL tanúsítvánnyal rendelkezik.

A bankkártya adataidat soha nem ismerjük meg és mi nem tároljuk. A fizetésért egy PayPal tulajdonában álló cég felel, a Braintree. Így biztos lehetsz benne, hogy minden adatod biztonságban marad, hiszen a PayPal neve garancia. Az SSL vagy a teljes nevén a Secure Socket Layer egy olyan protokoll, amely a webböngészés alatt biztosítja a biztonságos kommunikációt a kliens (a honlap látogatójának a böngészője) és a szerver (a honlapot kiszolgáló tárhely) között.

Ügyfélszolgálat

Amennyiben kérdése van, kérjük, keresse fel ügyfélszolgálatunk.

Telefonon
Hétfőtől - Péntekig: 08:00 - 20:00
Szombaton: 09:00 - 14:00

Németh Mónika | +36 30 422 9550

A kiszállításokért a Magyar Posta Zrt. - MPL Futárszolgálat a felelős.
A csomagok nyomonkövetése itt érhető el a rendszer által kiküldött azonosítóval.

Ügyfélszolgálati e-mail: info@globalisvilag.com
Rendeléssel kapcsolatos ügyintézés: rendeles@globalisvilag.com
Médiaajánlat: sales@globalisvilag.com