A kereszt balesetben ferdült el

A Szent korona mai állapotában nem lehetett nem állam alapító királyunk fején, ez azonban mit sem változtatott azon, hogy a Szent Istváni államiság és az egész magyar történelem legfőbb jelképévé vált, állítja Dr. Pálffy Géza.

Annak a kutató csoportnak a vezetője, mely a magyarság legfőbb nemzeti ereklyéjének történetét 2012 nyara óta a Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programjában kutatja – írja a Kisalföld napilap

Még sok a fehér folt

– Számos legenda misztikus elmélet és tévhit övezi a magyar Szent koronát, mely Európa egyik legrégebbi és máig épségben megmaradt beavató koronája. Legfőbb nemzeti ereklyénk titkait és rejtelmeit már sokan kutatták. Kalandos történetében létezik még egyáltalán talány?

  • Bármilyen furcsa, legfőbb nemzeti kincsünk, a Szent korona történetében még mind a mai napig nem kevés, hanem egyenesen a rengeteg a fehér folt. Bár nehezen megismerhető keletkezésével sokat foglalkoztak, arról számos koncepció született modern kori, elsősorban ezt XVI-XIX. századi történetét valójában sohasem kutatták szisztematikusan és interdiszciplináris jelleggel. Ennek azonban roppant egyszerű magyarázata van. Az Osztrák-Magyar monarchia bukásáig, sőt , részben még a király nélküli királyság fémjelezte két világháború közti korszakban is, a korona úgymond “használati tárgy” volt és életének 99%-át a ronda ládában töltötte. Vizsgálni-kutatni alig lehetett. 1945 után pedig egyrészt nem volt Magyarországon, hiszen – mint közismert -Amerikában őrizték, másrészt a kommunizmus, majd a szocializmus idején róla írni csaknem tabunak számított. Ezek csupán 1978. január eleji hazahozatala változtatott jelentősebb mértékben. Ennek ellenére modern kori története napjainkig sincs alaposan feltárva. Nem ismerjük, mikor, hol és hogyan őrizték, milyen megpróbáltatások érték. Ám nincsenek feldolgozva ábrázolásai valamint főszerepléseinek, a magyar uralkodó koronázásoknak a históriája sem. Legenda viszont rengeteg kering róla. 2012 közepén a magyar tudományosság e nagy adósságának pótlására hoztam létre az MTA Lendület programja keretében a Szent Korona- kutatócsoportot. A Szent Korona ugyanis a magyarság legfontosabb tárgya, államiságunk és történelmük legfőbb szimbóluma   így hatalmas megtiszteltetés, öröm és egyúttal kihívás számomra, hogy naponta foglalkozhatom vele. Az elmúlt 5 évben rengeteg újdonságot tudtunk meg róla, ami jól bizonyítja: bőséggel lehet újat mondani a Szent Korona, ráadásul e felfedezések iránt hatalmas az érdeklődés és joggal kíváncsi rájuk az ország nagyközönsége.

Detektív módjára gyűjtenek

– Milyen szakemberekből az ön által vezetett kutatócsoport? Miért fontos, hogy egy ilyen team dolgozhat ezzel a feltáró munkával? 

  • Kutatói teamünk jelentős nagyságú és valóban interdiszciplináris. Több mint 20 kollégával dolgozom együtt, akik szaktudásuknak megfelelő kisebb munkacsoportnak résztémákat kutatnak. A történészek mellett vannak közöttünk művészet- és pénztörténészek, filológusok és muzeológusok, levéltárosok és fiatal doktoranduszok egyaránt. Bátran ki kell ugyanis mondanunk: nemzeti ereklyénk több száz esztendőnyi történetét és sokrétű szerepkörét egyetlen személy nem képes feltárni, erre egy sokrétű kutatócsoport hivatott. Búzási Enikő művészettörténész kolléganőmmel együtt tisztáztuk a Szent Korona legkorábbi színész és részletes ábrázolásának keletkezéstörténetét, amely az 1550-es évek közepén született meg, de egy külön köteteben a XVII. századi Sopronban tartott, napjainkra csaknem elfelejtett király – és királyné koronázásokat is bemutattam. Nagyon büszke vagyok az utolsó koronázásáról nemrég kiadott könyvünkre, éppúgy, mint arra a bő egy órás izgalmas korona filmre, amelyet Bárány Krisztián filmrendezővel és fantasztikus csapatával készíthettünk.

– Melyek a Szent Korona kutatásának buktatói?

-Eddigi eredményeink nagy örömet jelentenek számunkra, mert a Korona históriáját nem könnyű kutatni. Külön levéltári irategyüttesek hazai és külföldi archívumokban ugyanis szinte egyáltalán nincsenek róla, ilyenek csak a koronázásról maradtak fenn, elsősorban Budapesten és Bécsben. Koronánk baleseteit és különös megpróbáltatásait az ereklye mindenkori kiemelkedő tisztelete miatt – teljesen értetően – már a kortársak sem szívesen sem verték nagy dobra. Emiatt szinte detektív módjára kell összegyűjtenünk a legkülönfélébb Európai és hazai levéltárakból, könyvtárakból és múzeumokból a koronára és a koronázásra vonatkozó írott képi és tárgyi emlékeket. Ettől azonban a munkánk még izgalmasabb.

– Elméletek sora született arról, hogy miért ferde a kereszt. Lehet, hogy mindig is ilyen volt, vagy minek tulajdonítható a sérülése? 

  • Eredetileg biztos egyenes volt a kereszt a koronán. Az 1620-as évek közepéig ugyanis majd fél tucat, egymástól függetlenül készült hiteles ábrázolásunk a koronáról, amelyek mind egyenesnek egyenesnek mutatják a keresztet. Azaz nem igaz a legenda, hogy a kereszt eredetileg a Föld tengelyével párhuzamos készült, már csak azért sem, mert a készültekor még azt sem tudták, hogy a Föld gömbölyű. Az efféle legenda gyártás méltatlan legfőbb nemzeti kincsünkhöz. Az 1780-as években viszont már egyértelműen ferde volt, hiszen ezt akkor többen leírták. A két időpont között a jelenleg legvalószínűbb lehetőség a kereszt ferdülésére a egy csaknem páratlan balesethez köthető, amely 1638 februárjában, Mária pozsonyi koronázása alkalmával következett be, amikor gyorsan és durván kellett feltörni a koronaládát.

Nem volt István királyunk fején

– Sok nyelvben Szent István koronájaként is emlegetik. De melyik királyunk fején járhatott először a ma ismert ereklyénk, miként ragadt rá a “szent” jelző? 

  • Sajnos ki kell mondanunk, hogy ezt jelenleg nem tudjuk pontosan, hiszen a korona latin és görög részeiből való összeszereléséről számos koncepció létezik, még pedig a XI-XIII. századra vonatkozóan. Ám ezek csupán csak feltételezések. Azaz jelenleg e téren megismerésünknek még nagyok a korlátai. Sőt lehetséges e titka örökre rejtély marad. A szent jelző használatára ugyanakkor jelenleg a legkorábbi ismert adat egy 1256. évi oklevélben maradt fenn, nevezetesen elsősorban annak köszönhetően, hogy ekkor már egyértelműen a szent királyokhoz ( Szent Istvánhoz és Szent Lászlóhoz kötötték).

 

GlobálisVilág | Forrás: Kisalföld napilap 2017.02.27 számában

Németh Mónika

Németh Mónikának hívnak, 27 éves vagyok a Globális Világ magazin alapítója és szerkesztője. Magazinomban elsősorban a lélek megértésen keresztül ismerkedem a világgal, és az energiák tudatos irányítására törekszem általa. Tanulom mindennap, és a Globális Világ lett a tankönyvem. Gyarapodjunk együtt mindennap (!) Szeretettel <3

No Comments Yet

Comments are closed

Impresszum

Tulajdonos: Németh Mónika, Konecsny Ágoston Pál
Az oldal üzemeltetője: GV Média | Egyéni vállalkozás
Adó.sz: 67916744-2-28
Nyilvántartási szám: 50945638
Nyilvántartási szám: NAIH-109471/2016
ÁSZF | Adatvédelmi nyilatkozat

A bankkártyás fizetés biztonságát az SSL védelem garantálja. Biztonságos fizetési felületet.

Fizetés

Weboldalunk SSL tanúsítvánnyal rendelkezik.

A bankkártya adataidat soha nem ismerjük meg és mi nem tároljuk. A fizetésért egy PayPal tulajdonában álló cég felel, a Braintree. Így biztos lehetsz benne, hogy minden adatod biztonságban marad, hiszen a PayPal neve garancia. Az SSL vagy a teljes nevén a Secure Socket Layer egy olyan protokoll, amely a webböngészés alatt biztosítja a biztonságos kommunikációt a kliens (a honlap látogatójának a böngészője) és a szerver (a honlapot kiszolgáló tárhely) között.

Ügyfélszolgálat

Amennyiben kérdése van, kérjük, keresse fel ügyfélszolgálatunk.

Telefonon
Hétfőtől - Péntekig: 08:00 - 20:00
Szombaton: 09:00 - 14:00

Németh Mónika | +36 30 422 9550

A kiszállításokért a Magyar Posta Zrt. - MPL Futárszolgálat a felelős.
A csomagok nyomonkövetése itt érhető el a rendszer által kiküldött azonosítóval.

Ügyfélszolgálati e-mail: info@globalisvilag.com
Rendeléssel kapcsolatos ügyintézés: rendeles@globalisvilag.com
Médiaajánlat: sales@globalisvilag.com